Megbeszéltük, hogy rábökünk a forgó gömbre, és attól függetlenül, hogy hol landolt a képzeletbeli gépünk (alias nemképzeletbeli mutatóujj) elutazunk Madridba.
Eztán néztem Rómába repjegyet, majd kiszámoltam mennyi lehet a gázolaj, élelem, szállás ára, ha mégis inkább Keletnek vágnánk neki.
Lerohantam a konyhába, hogy a rengeteg képeslap közül válasszak egyet, ami segít és megadja a pontos irányt.
Igazán csak egy tetszett, mindjárt le is téptem a hűtőről.
Azon öt olajjal fényezett pucsitó popó szerepelt, nyakig felrángatott tangában.
Megfordítottam, ez állt rajta: Budapest postcards.
Nem is kellett több.
Maradtunk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése