Tájltül

Tej és cukor nélküli kakaót iszom, sokkal inkább kakaó íze van így, mint tej vagy cukor.
Aki meri gondolni, hogy ezek a hozzávalónak hitt méreganyagok szükségesek egy finom kakaó elkészítéséhez, annak részben igazat adok, de egy nem sokkal szarabb itóka is kihozható ezek nélkülözésével.
Tegnap sajttortát voltam kénytelen enni gránátalmasziruppal, mentalevéllel és érett barackkal, szegény én, iszonyatos élmény volt, főleg mikor a pincér odacsúsztatta a papírfecnit.
Persze tudtam, hogy mire számíthatok, de mikor már megtelt az ember, egy pillanatra meg is bánja a dolgot. Vagy nem.
Délután ébredtem, kora este feküdtem le.
Csodaszép dolgokat álmodtam, azt álmodtam, hogy egy szép ünnep felé közeledünk, egy kisfiú vagyok, kint hullik a hó(ez igaz is volt), és engem elkezd szorítani a nyakkendőm, de tűröm, becsomagolt ajándékokat szaggatok széjjel, de mindegyik dobozban csak nyakkendő van.
Ahogy a tizediket húzom ki a csomagolásból, ami végtelennek bizonyul, úgy fojtom magam halálra, s egyben ébredek fel.
Nem viselt meg nagyon, visszaaludtam, előtte egy magazint olvasgattam, nújorki kiállítások ajánlói voltak benne angolul. Amerikaiul.
Hiányzik a kálcsör.

Sing csont

Nincs másvágyam jelenleg,mint egy olyanszámitógép,amin jól működik az a hosszubillentyű,ami a szóköztcsinálja.
nemigaz.
azt is szeretném,ha sütne a nap, ha nem csak 24hanem legalább 100ora volna a napban,és az alvásigényemre vonatkozóidöpedig nem változna.
jóvolna emberekkel találkozni,akik mondják, hogy sziaéshogyvagyés a válaszomisérdekliőket,emberekkel,akikkellehet programot csinálni, vagy csak sörözni,migénteázom.
akarok egy drágaautót meg egy munkahelyet, aholnem én vagyok a hibás, ha nyitvamarad a bejárati ajtó,akarom a kutyámat vissza, akinem beteg, akinem sirdogál folyton, mert fáj valamije.akarok egylakást.
egy másik várost.egy gazdagabbat, ahol a barátaimnak hivott emberekkeltáncolni megyek szerdánként,és egy akarok egypillanatot,mikornem kella zsebemhez nyulni, hogy emlékeztessem magamat, hogy mennyi pénz van benne. egy naplementét, amiben nincs benne az autópálya zaja.
egyfürdőkádat.azt nagyon. ha lenne egy fürdőkádam, gyertyát tennéka szélére,és habfürdőznék,mig csakki nem ázik a bőröm teljesen, ésujbololvasnám a herri potter sorozatot. angolul.
kérek egyjobb jövöt,ahola hütöben nem csak vaj van meg tojás, egy télinapot,mikor örülten tüz a napésszánkozhatok le egydombrol,hangos kacajjal a fejemben, talán egy fényképet iskérek erröl.
ezeket akarom.
meg azt, hogy hagyjatok.hadlegyek egyedül a sötétés hideg kuckómban a könyvemmel, hadkeljek korán, hogy beérjek a monkahelyemre, aholén vagyok a hibás, ha nyitvamarad az ajtó, had irjak ezen a gépen, amin nemjo ez a hosszukásbillentyü,hagyjatok.

nincs, ami idegen/nincs -ami idegen

...és csak baktattam, érzéseket kutatva, -nem akarok írni sem....
szóval baktattam, és kerestem valamit, amit szerethetek....utálhatok...vagy bármit, ami akármilyen érzést vált ki belőlem....és akkor megláttam egy leukémiás kislányt...és a karácsonyi tömegkavalkád kellős közepén elbőgtem magam...még csak nem is tűnt boldogtalannak a gyerkőc...fiatal volt az anyukája is, ajándék után kutathattakak...én meg csak bőgtem, bömböltem...
a mosdó fele vettem az irányt, és mikor berontottam, láttam, hogy piszoárok sora szakítja szét a megszokott kép illúzióját, melyen csak ajtók szerepelnek, bennük guggoló nőkkel, szóval a férfibe nyitottam be, vissza rükverc, be a másikba, ott gondoltam, mivel ezren szépítkeztek a tükör előtt, hogy bekuporodok egy fülkébe, persze a legbüdösebbet fogtam ki.
Túltéve magamat ezen, kapva az alkalmon és a tér adta lehetőségeken, vizelhetnékem támadt.
akasztó nem volt a közelben, kabátban voltam kénytelen végrehajtani a feladatot, ám könnytörölgetés közbeni kabát/táskaszorongatós mutatványom alatt sikeresen lepisiltam a kabátom kötőkéjét, ami épp beleért a vécébe.
Akkor elhatároztam, hogy öngyilkos leszek.
Azóta is élek, de hogyan?
Utolsó filléreimből cigit vettem, egy dobozzal, meg egy öngyújtót.
Az utóbbi nem működött, megakadt az a szar pörgentyű benne, ami által véresre dörzsölte az ujjamon a bőrt.
Ekkor már kitört belőlem a nevetés, a buszig kuncogtam magamban ezen a "rosszálombelihelyzeten", aztán szépen index és elhúz a busz, igen, az orrom előtt, pedig siettetem lépteimet, de ezt egy 15kg- os táskával az oldalamon nem úgy tudom véghez vinni, mint nélküle.
Az idegeim ma nem bírták a kiképzést, szóval újból patakokat töltöttem fel potyogó könnyeimmel, aztán megnyugodtam, mikor beértem a munkahelyemre, ahol szokás szerint semmi nem volt rendben.
De ilyen a szisztematikus káosz. Felettébb üdítő.
Azóta itt ülök, többféle módszert kipróbáltam már a gyomorgörcsöm megszüntetésére, de eddig még csak tetézni sikerült az állapotot.
Koccintok az egészségtelenségemre egy újabb bögre kávéval és egy szál gyufával megerőszakolt cigivel.
Remélem hamar eltelik ez a röpke 5 óra, hogy végre befúrjam magam egy kedves hétköznapi álom erejéig a kőkemény, idegen ágyikóba...
...pedig ennyi kávétól el nem alszom soha.

Morctalanítás

Kora hajnalban lestük a kukást, aki a lomokat dobálja be a kocsioba a ház elöl.
Anyám hangosan drukkolt, hogy mindent elvigyenek (gyerünk fiuk!még azt is!nem olyan nehéz!), én pedig egy csomót próbáltam kigubancolni a hajamból, amit később levágtam.
Elkészítettem a teámat, jó erősen, fél óra szorongatás után mégsem ittam meg.
Legalább a jégcsapok leolvadtak ez idő alatt az ujjaimról.

Köntösben álltam a kertben, és a labdákat felváltva dobáltam ebeimnek, majd visszafeküdtem olvasni, szundítottam.
Elkergettem a gondolatot, hogy ma még fel kell kelni, és hogy rám még vár a hét második fele, ami mindig húzósabb, mint az első.
Ez tökéletesen sikerült, így most már késésben is vagyok, de még írok pár sort, hogy nyugodtabban tudjak útra kelni a három mázsás hátizsákommal és a frissen gumifújt cangámmal.
Holnap térek csak haza.
Hasta la vista.

Falkahivogató

Mindig csak akkor hozom szóba a kutyámat, mikor kezdem érezni, hogy rosszabbodik az állapota.
Ahogy akkor kezd el foglalkozni a szülő gyerekével, mikor már elküldte az ofő pszichológushoz a szerencsétlen kölköt, vagy pont úgy, mikor rohansz meglocsolni a növényeket, mert észrevetted, hogy már elszaáradtak.
Ághr.
Mi ez a 'világvégehangulat'?
Holnap összeszedem Kedves Biciklimet, rengeteg kérdésre adja meg egy nehéz út a választ, ezért fogok még 10 év múlva is autóstoppal utazni, biciklivel közlekedni, s talán egyszer még teljesen egyedül repülőre is szállok.
Jól megmutatom, milyen roppant kemény tudok lenni.
Én is unom magamat.


Füttyentek, és trappolnak felém.
Állatfarm. Léleksimogató.

Megpihenés/ áll a vállamon

Ma nyár volt megint.
Sokévente van néha nyár, de ma még a kislábujjam se kellett feláldoznom érte.

Az érzés, hogy valaha egyedül maradtam, aggasztóbb, mint általánosságban csak úgy egyedül lenni.
Ma ez egy teljesen új gondolat formáját képezte.
Amúgy kiheverhető, de komolyan.
Mert ahogy ti is mondanátok, az idő minden sebet begyógyít.
Ha ez így van, akkor íme az univerzumom megsemmisülésének képlete:
1. Egy seb vagyok.
2. Egy felszakadt, gennyedző seb vagyok.
3. Szóval ha én magam vagyok a seb, akkor a gyógyulás a halálomat kell hogy eredményezze, tehát az állítás igaz.
4. Az idő tökéletes munkát végez, de ennyi erővel akár már most kinyírhatnám magam.

Baromság..Mindegy.


Mit is akarok?
Magamtól meg a holnaptól?
Ha tudnám, csak lusta volnék a cél felé haladni, az kevésbé lombozna le, mint a tétlenség.
Igen, ahogy Capote mondja, hogy Szent Teréz mondja:
"Több könnyet hullatunk a meghallgatott imák, mint a meg nem hallgatottak miatt."
Van itt egyáltalán összefüggés?

Magamra ordítok, de én is alig hallom, mégis berekedek:
-Nyugalmat akarsz? -rávágom kapásból az igazat:
-NEM!
Mert tényleg nem..
Akkor mit is? Felállni? Odébbülni? Megházasodni?
Munkát váltani? Képeslapokat küldeni karácsonyra?
Szebbnek lenni? Jobban lenni?
Mit? MIT?
Nem, nem nem.
Minden jó így, mert a holnap úgyis mindig más.
Azt akarom, hogy akarjak valamit.
Nem akarni semmit... a legrosszabb.

Uv rózsaszín volt és ottmaradt a

Kávé fogmosás után

Az egy kicsit fanyar, de szerethető.

Egy megálló

Szedett- vedett kósza szál.
Marseillesben voltam szabad, s fog.
Fél szememmel hunyorítok.
Gondolat kergette gondolat.
Hol is hagytam a biciklimet?
Legalább fáradt is mindenki, ha már ronda.
Az ellenőrök csak pénteken állnak a kijáratnál.
Gyógyszert tömök magamba.
Lábszármelegítő.
Rohad a mellem. Nem, az a lelkem.
Hupilila.
Nagybetűvel írd a napokat.
Logikus.
Színházi bársony székbe izzadok bugyiban.
Agydaganat.
Fogmosás algával.
Vékony test, nagy kerek fejjel.
Torreádor.
Matyóhímzés.
Kontakt.
Olvadt műanyag kapaszkodó égeti a tenyerem.
Állatsimogató.
Megszerettem a kotongumit.
Szerintük a halál rossz, szerintem meg semmi különös.
Olyan, mint az érettségi.
Túl.
A virágakat letépem, számba veszem.
Százszorcsúnya, illatoska.
Kakaóbab.
Baba kaka.
Villanykörte tolvajlás a négyeshatoson.
Füves cigi dekk a zsebben.
Kávégépkar.
Üvölti: nem kell fizetni.
Indiánok kiszúrták a fülemet.
Jobban hallom így a sámánom tanácsait.
Távcsöves.
Szemetesvödör.
Pikkelyek a hátamon.
Ha a kislábujjamat fel kéne áldozni az örök nyár érdekében, megtenném.
Várárokban aludttej.
Csillárból napfény.