Szemét úgy legeltette csülkeimen, mint mezőn pásztor a juhait.
Én a bamba arcába néztem, és nevetni támadt kedvem.
Rástartoltam az asztalon lévő kókuszos muffint rejtő dobozra.
Ízlett, de fénylő patáimra gondolván nem is ettem, csak egyet (nem a dobozból, a muffinból).
Tegnap elég sok tág pupillával és fel-le bólogató fejjel kellett szembenéznem, de botlás nélkül átvészeltem a napot.
Mégis a legmegdöbbentőbb, hogy Rudolfnak tetszettek a lábaim.
Ettől a ténytől estem csak hasra.
Ő nem egy férfi. Nem csak egy férfi? Egy kritikus. Nem homokos. Talán nem is hetero.
Egy igazi személyi edző. Nem kegyetlen, de nem bókol feleslegesen.
Talán nem is egy ember?
Nem, ő nem egy rénszarvas.
Ő csak Rudolf.
Egy ismerős gondolat, egy menetrendszerinti járat.
Egy kétely nélküli ölelés, egy egyszerű 'na mi va?'.
Szeretem.
1 megjegyzés:
nem is tehettem másképpen,
elképzeltem egy gondolatot(számodra ismerőset) aki két szemgolyót terelget egy munkától duzzadó, kopár lábon, ahol kellemes tavaszi szellő a társaság,s a szemek is elégedetten dorombolnak, egyből s soha jól laknak. a gondolat pedig buborékokat eregető pipájával, résnyire szűkített szemével elégedetten lépked, ahogy a jó pásztorok szoktak vala
Megjegyzés küldése