Magzatpózban kuporgok, éhség markolássza torkomat, meghalok.
Meghalnék, ha egyszerűbb lenne, de inkább elkúsztam a masináig, amin jelenleg is pötyögök.
Másik felemre nézek, bundája tiszta és puha, mint egy puha tiszta bunda.
Ő nincs jól, nem csak ezért, de én sem.
Fázom. Baromira fázom.
Ha volna hegymászó ismerősöm, elkérném a kabátját, nekem csak ilyen városiak vannak, azok is a szekrény mélyén.
Mostantól úgy akarom, ahogy lesz.
Az utóbbi mondat apukám szerint egy ősi kamionos közmondás.
Lehet igaza van, még nem végeztem kutatásokat ezzel kapcsolatosan, de lehet érdemesebb volna, mint bármi mással foglalkozni.
Azért elindulok itthonról, mielőtt sikerülne éhen halnom.
A horoszkópom erre a hónapra közlekedési balesetet jósol (vagy óva int tőle?), szóval ha okoznék egyet, lenne mire fogni. Biztos ezzel érvelnék, ha feltennék a kérdést:
- Hölgyem, miért nem adta meg az elsőbbséget?
- Szeretek a dolgok elébe menni. Ez van a horoszkópomban.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése