Nagy doboz lencsefőzelékkel kezemben, meggyvirágos mappával hónom alatt, izomlázzal hasamban, aggodalommal gondolataimban hagytam a parkolóban az autót.
Furcsa vasárnap délután dolgozni jönni, üresek az utak, nyugodtak az emberek.
Ha akarnék se tudnék elkésni.
Sok a külföldi, én pedig rettegek, hogy beszélnem kell velük.
Ilyenkor minden korábbi angol tanáromat percekig kínoznám, megérdemelnék, aztán gyorsan a mostanira gondolok, akit igazán preferálok, így hamar megnyugszom.
Négylábú kedvencem orvosnál van, talán először nélkülem. Persze nem teljesen egyedül, bár amennyi esze van, nem lepődnék meg, ha önnállóan intézné ezt is.
Kicsit izgulok, mint anyakenguru jegesmedvekölyke első tanítási napján.
Egy hatalmas Latte -ra vágyom.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése