Anyám üzente, az érett leveleket egyem, mert a frisset meg kéne hagyni.
Én ezt nem értem annyira, mert a friss is egyszer rohadt lesz, főleg, ha hagyjuk, hogy ez történjen vele, de csirió az illúzióra, én engedelmeskedtem.
Megettem az igekötőket és a ragokat is, a személyes névmásokat viszont csak taszigáltam a villámmal, aztán az egyes szám első személy más- más formáját mégis fel- fel szúrtam, számhoz emeltem. Persze csak is azt.
...Magam, Nekem, Én én...Számítok is én...
"Számító kis én"
Apám már nem olvassa a blogomat, talán a 18 -as karika miatt, vagy mert sosem érdekelte igazán, viszont ezelőtt többet unatkozott.
Kerri Bredsónak elege lett a férfi nemből, s úgy döntött, mostantól cipőgyűjteményének legszebb darabjával hál, azzal maszturbál, vele eszik, iszik, megy vásárolni.
...
Balra nézett, tapsoló tömeg, jobbra terített asztalok, vele szemben egy idegen pezsgőzik újdonsült társával.
Megcsalva érezte magát?
Vagy nem értette a dolgot?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése