Ha egyszer...

...megjön a fizetésem, veszek egy cipőt, kifizetem a telefonszámlám, a bírságomat, veszek szivecskés pokrócot, sushit minden nap, veszek magamnak egy kifekvést a fűbe, napos reggeleket, csókolózást, egy doboz kevésbé zilált álomgyűjteményt, veszek még olyan biciklizést is, mikor nem én hajtok, meg olyat is, mikor igen, de az drágább, de megveszem, veszek olyan zenét, amiben az a bácsi énekel, meg amitől úgy rázkódik az ember belsőrésze, veszek kavicsokat, amiket összefirkálok, meg bársonyt a kezembe, fényt a szemembe, meleget a talpamnak, pöckölést az orromnak, egy tenyeret az arcomnak, tengert is veszek, hullámokat, de a közepeset kérem, izzadást, meg szúnyogcsípést, legyen inkább bögöly, vennék még egy kis csikizést, egy csomó tegeződést, hogy elég legyen sokáig, meg veszek még tudom hogy mit, olyan apró erezetet a parkettába, amiben örökre elveszhetek önfeledten, de abból adok egyet valaki másnak is, mert olyan gazdag vagyok, hogy nem is kell, hogy megjöjjön a fizetésem...