Ecc- pecc, hogy kéne meghalni?

Igen koros ez a bácsi...
Idős...
Öreg..
Vénnek nevezném, ha a szóban nem éreznék semmiféle sértést...
Igazából ez a bácsi alig él...
A teste mint egy korhadt fadarab (vajon ez nem sértő? -kérdezi az olvasó), hunyorog, a fülét tartja felém, lassan már a hallása is csak emlék marad, ameddig az emlékezés funkció ki nem törlődik véglegesen az agyából.
Kezei remegnek, bőre aszott, szemei vizesek, totyorog.
A nevem érdekli, kérdezgeti gyulladt hangon:
- ...like Katerina?
Hát igen, mondom jó hangosan, fiatalon, cseppet sem bölcsen, eredeti fogaimmal a számban, fényes hajammal a fejemen, termékenyen , telistele tervekkel, impressziókkal, szeszélyekkel...
Meg egy kérdéssel.
Miért is feltételezem, hogy neki nincsenek tervei? Benyomásai? Vágyai? Gondolatai?
Mert az magától értetődik, amit látok, de amit nem...
Meglep engem is.. Hogy képzelem??
Elkezdtem szeretni ezt a százezer éves bácsikát, de félek, hogy úgy, mint a fészekből kizuhant, már alig, de még lélegző fiókát...
Guggolok mellette, hullanak rá a könnyeim, de amíg nem adok, életet nem is vehetek el alapon nem taposok rá.
Beírom keresőbe:

Eutanázia :

görög eredetű szó, jelentése »jó halál«. Aktív eutanáziáról akkor beszélhetünk, ha a gyógyíthatatlan és elviselhetetlen fájdalmaktól gyötört beteget kérésére orvosa a halálba segíti. A passzív eutanázia azt jelenti, hogy a beteg lemond az életét meghosszabbító gyógykezelésről, amelyet az orvos a beteg akaratát tiszteletben tartva nem végez tovább. Az eutanázia kérdése az egyik legnehezebb etikai, filozófiai, és jogi probléma, amely az orvosi gyakorlat során felvetődik.
...


...és javasolnám a gyógyíthatatlan, elviselhetetlen fájdalmakkal járó, halálos betegség kialakulása, vagyis az élet ellen bevezetni pár hónapos kortól az Eutanázia nevű oltást.