Csak a most van, meg a holnap sincs, átutazó haldoklás
A hang mint inkább zavaró, bár ciripelő pajkosság
Sötét lett, ne bánkódj, reggel úgyis virrad
Ha mégis félsz a csendedtől, jól jöhet a villany
A száguldás ha az, mikor a gázon a lábod
A visszapillantóban a múltban ragadt lányod
Látod.
Ahogy nálad a piros lámpa a félelem
Úgy hajtasz át mindenen, jelenen, jövőn, ezernyi kételyen
Csak a most van, meg a haldoklás sincs, átutazom holnap
Átutazóban csak a most van
Át, keresztül a mindenen, a jövőn, a jelenen, minden kételyen
Piros lámpát átszelve, átutazom holnap, oda, ahol a most van
De csak holnap indulok, holnap
Csak a most volt, meg a holnap lett, átutazó haldoklás.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése