Egyszer arra keltem, hogy az ágyam mellett állva valaki arra vár, hogy kinyissam a szemem...
Fojtogatni kezdett, én pedig lefejteni magamról a kezeit, mire végre felkeltem igazából is, vagy kitudja...felkeltem e tényleg...
Sokáig emiatt az esemény miatt nem mertem mélyen aludni, inkább csak a munkahelyemen a széken, a kanapén, vagy a kocsiban az anyósülésen tudtam összekaparni pár órát, itthon virrasztottam.
Aztán elmult.
Ma pedig azt álmodtam, hogy igazoltatnak a rendőrök, amitől eddig nem tartottam, bár elég régóta nincs forgalomban az autó, de így, az év utolsó napján, mikor amúgy is nyüzsögnek a fakabátok...ráadásul előre megteremtem a fejemben a helyzetet...
Nem sokkal jobb félni, mint megijedni, mert megijedni úgy érdemes, hogy az egy pillanatig tartson, ha már spontán a dolog, félni meg minek?
Így rágtam véresre a körmeimet és indultam remegő lábakkal útnak, kisebb szívrohamokat átélve rendőrautók láttán..
buék.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése