2012. február 12., vasárnap

Vagyok annyira

hiábavalóan büszke, ha találkoznék önmagammal, vonzódnék hozzám.
Az emberek jól érzik magukat hozzájuk hasonlók társaságában, de két "én"-ből nem lesz "mi".
Vállamra hajtanám a fejem és búgnám a magamét. 
Sokszor mondták, a szemem, mint a Bogyóé.
Ő is én vagyok, én ő, nem pedig mi.
A mi egyik tagja nem hagy megőrülni, nem hagyja, hogy igazán messzire menekülj.
Előtte nem szavalsz,és nem tud arról, hogy amit ő utál, annak te rabja vagy.
...bárcsak láthatatlan lehetnék...a saját világom elől bújnék el...



Nincsenek megjegyzések: