Ha nem kéne időnként az ördögeimmel küzdenem, ha nem jártam volna a poklom legbelső és egyben legsötétebb bugyraiban, akkor még ennyire sem ismerném önmagam.
Amikor azt éreztem, mindenemet elveszítem, csak akkor nyertem igazán.
A képzeletem szövevényes vad táj.
Erekként lüktető indákkal, termékenyen habzó folyammal, a tűző napot is bekebelező húsevő növényekkel, láthatatlan éggel, tapinthatatlan földdel.
Szabadság.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése